Damon megkerülte a panziót, majd a ház mögött fél térdre ereszkedett, és az ölébe vette Bonnie-t, aztán szemügyre vette a lány testét. A karját és a lábát mindenütt véraláfutások borították, és az egyik válla és bokája furcsa szögben volt. Hogy bánhat bárki így egy kismadárral? Az ő kismadarával. Damon foga összekoccant, és erősebben megszorította Bonnie ép vállát, mire a lány felszisszent és kinyitotta a szemét.
- Damon? – kérdezte Bonnie, mert abban a percben nem tudott mást kérdezni. Aztán a következő percben az emlékek szép lassan megrohamozták. A fiú volt az, aki – ismét – megmentette az életét, de előtte még egy jót mulatott azon, hogy azok a torz micsodák megkínozzák. Nem tudta, hogy Damon nyakába ugorjon-e vagy felpofozza, de azt sejtette, hogy még az a lény irányíthatja, ezért az tűnt a legésszerűbbnek, ha rákérdez a dologra. – A malakh még mindig benned van? – kérdezte, és reménykedett az igenlő válaszban, mert félt egy újabb csalódástól.
- Nem, Elena kiszedte belőlem. – Elena – gondolta Bonnie. Milyen áhítattal és rajongással képes kimondani a nevét. Érezte, hogy a mellkasában valami összeszorul, de nem tudta, hogy a csalódás vagy… valami egészen más érzelem miatt, amit nem lett volna szabad éreznie. Hiszen, Elena a legjobb egyik barátnője, Damon pedig egy vámpír, akiről most derült ki, hogy - immár sokadszorra – elárulta és cserbenhagyta őt. Akkor, mégis miért érez féltékenységet, ha meghallja azt a szerelemmel teli hangot, amivel Damon Elenáról beszél? – Bonnie, mi a baj? Túl erősen foglak? – gondolatiból Damon hangja húzta ki, és csak akkor vette észre, hogy sír.
Dammonek fogalma sem volt, mit tegyen. Bonnie arcán patakokban folytak végig a könnyek, és ő mindezt tehetetlenül nézte. Lehet, hogy az egyik legerősebb vámpír vagy, de ha női könnyekről van szó, csődöt mondasz, Damon Salvatore! – korholta magát.
Abban a percben Bonnie felnézett rá. Haja az arcához tapadt és nagy barna szemei csillogtak a könnyektől, és Damon érezte, szíve és lelke szabályosan kettészakad. Egyik fele, még mindig Elenáért rajongott, és mindent megtett volna, hogy testét és vérét magáénak tudhassa, másik viszont a karjaiban tartott kis szűz madarát szerette volna örökre maga mellett tudni és megvédelmezni.
- Semmi komoly, Damon. Ez, amolyan női dolog. – Bonnie szipogott egyet-kettőt, aztán lesütötte a szemét és enyhén elpirult.
- Kuss csinált veled valamit? – kérdezte Damon, és megesküdött, ha igaza lesz, akkor a kölyök nem éli meg a másnapot.
- Kuss? – nézett fel a madárka őszinte érdeklődéssel. – Az meg ki?
- A ti szőke bájgúnárotok – válaszolt Damon, és legszívesebben kiköpött volna a földre.
Bonnie erre elnevette magát. Nevetésére Damon szívében lepkék kezdek repdesni, és neki is mosolyogni támadt kedve.
- Nem, Matt nagyon rendes fiú! Mindig vigyáz rám és segít nekem. – Damon erre elfordult, nem akarta, hogy Bonnie lása szemében a fájdalmat. Szóval, már ő is talált magának valakit, akárcsak Elena.
- Akkor, mégis áruld el mi a baj? Damon frusztráltan érezte magát. Bonnie volt az egyetlen ember, akinek hellyel-közzel nem tudott olvasni a gondolataiban a lány boszorkány mivolta miatt, és ez most nagyon zavarta. Tudni akarta, mi történt, ami könnyeket csal ennek a mindig vidám teremtésnek a szemébe. Tudni és elpusztítani.
Bonnie halkan felsóhajtott.
- Az Damon, hogy azt hiszem, szeretlek. – Bonnie félénken felpislogott a megkövült vámpírra.
Damon egy percig nem tudta, mit szóljon. Hát a madárkája mégis szereti? Ő, ez a szörnyeteg valóban megkapta ezt a kis ártatlan tündért? De hisz ez lehetetlen!
Aztán, mint akibe villám csapott lehajolt és szájon csókolta a lányt. Bonnie a fájdalommal nem törődve átkarolta a nyakát, és viszonozta a hitetlenkedő, de mégis boldog csókot, amit a férfitól kapott.
- Én is szeretlek, kis madárkám – mondta Damon, aztán a mellére vonta Bonnie fejét és homlokon csókolta. Bonnie boldogan bújt hozzá, hiszen tudta, máshol nem is lehetne nagyobb biztonságban, mint Damon Salvatore ölelő karjaiban.
- Damon! Bonnie! – Kiáltotta Meredith, miközben beért a panzió mögé. – Ó! – hagyta el az ajkát a meglepett kiáltás a szeme elé táruló jelent láttán.
Damon felé fordult.
- Cssss, erről egy szót se senkinek – parancsolt a lányra.
- Kérlek, Meredith! – kérte barátnőjét Bonnie sokkal kedvesebb hangon.
- Hallgatok, mint a sír - ígérte a harmadik jelenlévő szélesen mosolyogva -, de most jobb, ha leteszed, és átadod nekem a támogatás jogát, mert közeledik Matt. Damon morgott valamit az orra alatt, de azért Bonnie egyik karja, mégis az ő vállán volt átvetve.
- Bonnie! Hál’ isten, hogy jól vagy! – tört ki Mattből mikor meglátta őket.
- Jól van?! Szerinted, ő jól van?! – Damon a dühtől majd’ felrobbant.
- Ha annyira érdekel, miért nem segítettél rajta, mikor azok a dögök kikötötték, és kínozni kezdték?!
- Azért, én mégis többet tettem érte, mint te!
Fiúk, kérlek, ne veszekedjetek! – fakadt ki Bonnie, majd Damon felé fordult. Menj vissza harcolni. Elenának szüksége van rád.
Damon csak bólintott, aztán átadta Bonnie-t Meredithnek, és elindult a csatatér felé. Mikor Matt mellé ért jó erősen sípcsonton rúgta a fiút.
Mielőtt kilépett volna a harctérre Stefan hangját vélte hallani a fejében.
- Na látod, mégis jelent neked valamit!
- Damon? – kérdezte Bonnie, mert abban a percben nem tudott mást kérdezni. Aztán a következő percben az emlékek szép lassan megrohamozták. A fiú volt az, aki – ismét – megmentette az életét, de előtte még egy jót mulatott azon, hogy azok a torz micsodák megkínozzák. Nem tudta, hogy Damon nyakába ugorjon-e vagy felpofozza, de azt sejtette, hogy még az a lény irányíthatja, ezért az tűnt a legésszerűbbnek, ha rákérdez a dologra. – A malakh még mindig benned van? – kérdezte, és reménykedett az igenlő válaszban, mert félt egy újabb csalódástól.
- Nem, Elena kiszedte belőlem. – Elena – gondolta Bonnie. Milyen áhítattal és rajongással képes kimondani a nevét. Érezte, hogy a mellkasában valami összeszorul, de nem tudta, hogy a csalódás vagy… valami egészen más érzelem miatt, amit nem lett volna szabad éreznie. Hiszen, Elena a legjobb egyik barátnője, Damon pedig egy vámpír, akiről most derült ki, hogy - immár sokadszorra – elárulta és cserbenhagyta őt. Akkor, mégis miért érez féltékenységet, ha meghallja azt a szerelemmel teli hangot, amivel Damon Elenáról beszél? – Bonnie, mi a baj? Túl erősen foglak? – gondolatiból Damon hangja húzta ki, és csak akkor vette észre, hogy sír.
Dammonek fogalma sem volt, mit tegyen. Bonnie arcán patakokban folytak végig a könnyek, és ő mindezt tehetetlenül nézte. Lehet, hogy az egyik legerősebb vámpír vagy, de ha női könnyekről van szó, csődöt mondasz, Damon Salvatore! – korholta magát.
Abban a percben Bonnie felnézett rá. Haja az arcához tapadt és nagy barna szemei csillogtak a könnyektől, és Damon érezte, szíve és lelke szabályosan kettészakad. Egyik fele, még mindig Elenáért rajongott, és mindent megtett volna, hogy testét és vérét magáénak tudhassa, másik viszont a karjaiban tartott kis szűz madarát szerette volna örökre maga mellett tudni és megvédelmezni.
- Semmi komoly, Damon. Ez, amolyan női dolog. – Bonnie szipogott egyet-kettőt, aztán lesütötte a szemét és enyhén elpirult.
- Kuss csinált veled valamit? – kérdezte Damon, és megesküdött, ha igaza lesz, akkor a kölyök nem éli meg a másnapot.
- Kuss? – nézett fel a madárka őszinte érdeklődéssel. – Az meg ki?
- A ti szőke bájgúnárotok – válaszolt Damon, és legszívesebben kiköpött volna a földre.
Bonnie erre elnevette magát. Nevetésére Damon szívében lepkék kezdek repdesni, és neki is mosolyogni támadt kedve.
- Nem, Matt nagyon rendes fiú! Mindig vigyáz rám és segít nekem. – Damon erre elfordult, nem akarta, hogy Bonnie lása szemében a fájdalmat. Szóval, már ő is talált magának valakit, akárcsak Elena.
- Akkor, mégis áruld el mi a baj? Damon frusztráltan érezte magát. Bonnie volt az egyetlen ember, akinek hellyel-közzel nem tudott olvasni a gondolataiban a lány boszorkány mivolta miatt, és ez most nagyon zavarta. Tudni akarta, mi történt, ami könnyeket csal ennek a mindig vidám teremtésnek a szemébe. Tudni és elpusztítani.
Bonnie halkan felsóhajtott.
- Az Damon, hogy azt hiszem, szeretlek. – Bonnie félénken felpislogott a megkövült vámpírra.
Damon egy percig nem tudta, mit szóljon. Hát a madárkája mégis szereti? Ő, ez a szörnyeteg valóban megkapta ezt a kis ártatlan tündért? De hisz ez lehetetlen!
Aztán, mint akibe villám csapott lehajolt és szájon csókolta a lányt. Bonnie a fájdalommal nem törődve átkarolta a nyakát, és viszonozta a hitetlenkedő, de mégis boldog csókot, amit a férfitól kapott.
- Én is szeretlek, kis madárkám – mondta Damon, aztán a mellére vonta Bonnie fejét és homlokon csókolta. Bonnie boldogan bújt hozzá, hiszen tudta, máshol nem is lehetne nagyobb biztonságban, mint Damon Salvatore ölelő karjaiban.
- Damon! Bonnie! – Kiáltotta Meredith, miközben beért a panzió mögé. – Ó! – hagyta el az ajkát a meglepett kiáltás a szeme elé táruló jelent láttán.
Damon felé fordult.
- Cssss, erről egy szót se senkinek – parancsolt a lányra.
- Kérlek, Meredith! – kérte barátnőjét Bonnie sokkal kedvesebb hangon.
- Hallgatok, mint a sír - ígérte a harmadik jelenlévő szélesen mosolyogva -, de most jobb, ha leteszed, és átadod nekem a támogatás jogát, mert közeledik Matt. Damon morgott valamit az orra alatt, de azért Bonnie egyik karja, mégis az ő vállán volt átvetve.
- Bonnie! Hál’ isten, hogy jól vagy! – tört ki Mattből mikor meglátta őket.
- Jól van?! Szerinted, ő jól van?! – Damon a dühtől majd’ felrobbant.
- Ha annyira érdekel, miért nem segítettél rajta, mikor azok a dögök kikötötték, és kínozni kezdték?!
- Azért, én mégis többet tettem érte, mint te!
Fiúk, kérlek, ne veszekedjetek! – fakadt ki Bonnie, majd Damon felé fordult. Menj vissza harcolni. Elenának szüksége van rád.
Damon csak bólintott, aztán átadta Bonnie-t Meredithnek, és elindult a csatatér felé. Mikor Matt mellé ért jó erősen sípcsonton rúgta a fiút.
Mielőtt kilépett volna a harctérre Stefan hangját vélte hallani a fejében.
- Na látod, mégis jelent neked valamit!
This is what i think bamons kids would look like becuase the girl has his hair coulor and most importantly his smirking dark eyes while the boy has bonnies rich skin tone and hair coulor aswell he could actually be her son
Of course there much older and not babies like you usually see pictures of but what the hell and yes they are freddie and effey from skins but i guess there brother ans sister now oh and hint ignore the names on the first picture that says Indianna and Jhonathan Salvatore i used them in a role play as bamons children on another site you have to admitt they do have features from both damon and bonnie
Of course there much older and not babies like you usually see pictures of but what the hell and yes they are freddie and effey from skins but i guess there brother ans sister now oh and hint ignore the names on the first picture that says Indianna and Jhonathan Salvatore i used them in a role play as bamons children on another site you have to admitt they do have features from both damon and bonnie